Esztergomi látnivalók

A várhegyen a középkorból hét templomot ismerünk. Megközelítően a mai bazilika helyén feküdt a Szent Adalbert-székesegyház, amely írott forrásaink szerint az 1010 körüli évekre már állt.

Az újkorban csupán egy templomot emeltek a Vár-hegyen, de ez a templom méreteiben messze felülmúlja az eddig említetteket, egyszersmind magában hordozza az eddig említett egyházak szellemi örökségét, ez a mai bazilika, vagyis a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház. Az 1822 és 1869 között épült székesegyház Európa 3. legnagyobb bazilikája, mely monumentálisan egyszerű, szép, harmonikus és összefogott alkotás, egyszóval igazi klasszicista remekmű.

Az Árpád-korban még rév kötötte össze a királyi székhelyet a folyó túlpartjával, majd 1585-ben a törökök építettek itt egy cölöpökön álló hidat, mely azonban csupán egy évig állt. Később 54 tömlőhajóra állított pontonhidat létesítettek, ez azonban a párkányi csatában megsemmisült. Ezt követően egy hét ladikra épült repülőhidat használtak, míg végül 1895-ben avatták fel az I. Ferenc József lányáról elnevezett hidat, melyet később kétszer is felrobbantottak – utóbbi robbantást követően fél évszázadon át csak a két íve állt, s végül 2001-ben adták át a felújított hidat.

Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.

Az esztergomi várhegy a magyar államiság és a magyarországi kereszténység történetének egyik legfontosabb emlékhelye. A római korban már lakott magaslaton található ókori castrumot Géza fejedelem tette meg szálláshelyének, majd itt született fia, I. István. Az esztergomi vár a XI. század első évtizedében a király legfontosabb székhelyévé vált, Esztergom pedig a Magyar Királyság fővárosa, valamint érseki központ lett. A Várhegyen áll a királyi vár és a bazilika, a hegyről pedig páratlan panoráma tárul elénk a Dunára és a környező tájra.

A Vaskapu egy Esztergom óvárosától keletre található, 404 méter magas hegycsúcs, a Maróti-hegyek legalacsonyabb tagja. A hegy nagyban befolyásolja a város arculatát, mert a Vaskapu és a Duna által közrefogott kis területen így alakult ki a kisvárosias városkép szűk utcáival. A hegy nyugati oldalára felfutó utcákban hagyományosan pincesorok állnak, de manapság egyre több hatalmas villa épült a hegyoldalra. A hegycsúcs népszerű kirándulóhely, ahonnan belátni az egész várost, a Garam torkolatát, a Dunakanyart; tiszta időben pedig ellátni egészen a mohi atomerőműig.